Korabeli leírásokból lehet a legjobban megállapítani, hogy mennyi értéket is képviselt a pénz a Rákóczi szabadságharc egyes éveiben 1703 és 1708 között hazánkban.

1703 -1704-ben:

1 Rákóczi aranyforint = 223 poltura = 669 dénár = 334,5 krajczár = 110-112 garas.
1 Rákóczi ½ tallér, vagy ezüstforint= 40 poltura = 120 dénár = 60 krajczár = 20 garas.
1 Rákóczi poltura = 3 dénár = 1+1/2 krajczár.
X poltura vagy libertás = 30 dénár = 15 krajczár = 5 garas.
XX poltura = 60 dénár= 30 krajczár = 10 garas.
1 krajczár = 2 dénár.
1 garas = 2 poltura = 3 krajczár = 6 dénár.
1 Császári I. Lipót aranyforint, vagy dukát = 6 Rhénes forint = 240 poltura = 720 dénár = 360 krajczár = 120garas.
1 Császári I. Lipót tallér = 2 Rhénes forint = 80 ezüst poltura = 240 dénár = 120 krajczár = 40 garas.

1703-ban egy közönséges csizma 1 Ft 36 dénárba került. Egy sárga kordovány csizma ára 2 Ft 40 dénár volt. A veres karmazsin csizma 3 Ft 74 dénár volt  A gróf Bercsényi Miklós számára készült dolmány 26 Ft 56 dénárba került. Egy marhát 15, egy lovat 25 ft-ért lehetetett megvenni. (A Ft itt számítási pénzt,  Rhénes ft-ot jelölhet, ami 100-120 dénár volt.)

1705-1706-ban:

1706-ban már 40-60%-al drágábbak lettek a termékek rézpénzben, ami azt jelenti, hogy a ½ Tallér váltóértéke 56-68 poltura között mozgott. 

1707-ben az akkori árfolyamokból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gömöri puskák voltak a legjobbak, mivel ezek voltak a legdrágábbak. A karabélyok ára 4 és 6 aranyforint, a puskák ára pedig 8 aranyforint volt. A Gömör-megyén kívül készített karabélyok ára 4 és 5 aranyforint volt, a puskák ára pedig 4 és 6 aranyforint között ingadozott.

A forint kifejezés a 18. század elején többféle értelemben is használatos volt. 

Aranyforint: a 3,5 gramm körüli magyar, illetve a környező országok aranyait, aranydukátjait jelölő kifejezés volt. 

Ezüstforint: Rákóczi ½ talléros ezüst pénzét nevezték ezüstforintnak.

Forint: más néven magyar forint, vagy rajnai (Rhénes) forint. Számítási pénzegység, aminek értéke 100-120 dénárnak felelt meg(1703-1704-ben), akkor is, amikor az aranyforint értéke már jóval meghaladta azt. 1708-ban 1 magyar forint = 20garas = 120dénárt ért.

1 Rhénes forint = 22 garas = 132 dénárt érhetett.

Az 1707–es ónodi országgyűlésen a „confoederált statusok” területén forgalomban levő különféle pénznemek értékét a következőképpen állapították meg. 

Először az aranyakat sorolták fel: 
A magyar, erdélyi és csiki aranyforint értéke 6 Rhénes forint volt. 
A választó fejedelmek, a császári, és más keresztény fejedelmek aranya, 5 Rhénes forintot és 10 garast, a francia arany 4 Rhénes forintot ért. 

Az ezüstpénzek közül:
A császári, magyar és erdélyi tallér(28-29 g körüli ezüst), a francia imperiál, valamint a szász, dán és más országok 2 Rhénes forint értékű pénzei a jövőben 54 garas, vagyis 2 Rhénes forint és 10 garasban fogadtattak el. 
A magyar, holland, medve és oroszlánnal jelzett 38-36 garasos pénzeket, 45 garas, vagy két Rhénes forint 5 garasért fogadták el.
A 20 garasos forint (talán fél tallér) értéke egy Rhénes forint, azaz 22 garas.
A 6 garasos lengyel és porosz pénz 7 garasban vagy 21 krajczárban, a bajor és brandenburgi 5 garasban, a lengyel susták 7 krajczárban fogadtattak el.

1708-ban a pénz értéke:

1 Császári, magyar, erdélyi tallér = 54 garas = 2 Rhénes vagy rajnai forint (számítási pénz) és 10 garas = 162 poltura = 162 krajczár = 324 dénár.
Magyar, erdélyi aranyforintok értéke = 6 Rhénes vagy rajnai forint (számítási pénz) = 132 garas = 396 poltura = 792 dénár
A választó fejedelmek, császári aranyforintok értéke = 5 Rhénes vagy rajnai forint (számítási pénz) és 10 garas = 360 poltura =  720 dénár.
1 magyar forint(számítási pénz) = 20 garas = 120 dénár.
1 rajnai forint(számítási pénz) = 22 garas = 132 dénár.
1 garas = 6 dénár = 3 poltura.
1 rézpoltura = 1 ezüstkrajczár = 2 dénár.